|
Aktualitások megtekintéséhez kattintson ide!
|
|
|
Sarud makrokörnyezete
A régiótól a kistérségen át a körjegyzőségig
Sarud a Duna-Tisza közében fekszik, amely a Duna és a Tisza folyók között Magyarország középső részén a hegyektől a dombokon-halmokon át, folyók medrein át, a Dél-Alföldig terjed.
Az Észak-Magyarországi Régió a magyarországi régiók sorában fejlettségét tekintve a hátsó fertályban foglal helyet. Ugyanakkor társadalom-földrajzilag az egyik legváltozatosabb régió, hiszen a hegyvidékek mellett, egy kis síkság és a Tisza-tó egy része is itt található.
Sarudra Heves megye határtelepüléseként a Tisza-tavon „átpillantva” Jász-Nagykun Szolnok Megye települései néznek vissza.
A települést magába foglaló Tisza-tavi turisztikai régió megyéken átnyúló, a Hortobágyi Nemzeti Park egy részét magában foglaló különleges természeti adottságokkal bíró turizmus földrajzi képződmény.
Sarud a Füzesabonyi kistérség része.
A Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a résztvevő települések összefogásával a közös projekt és pályázati management területén jelenti a legnagyobb előnyöket.
Sarud-Tiszanána Körjegyzőség 2007 vége óta koordinálja a települések Polgármesteri Hivatalait.
Térségi összefogásban - TTRM LACS
A 2008-ban alakult Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akció Csoport (TTRM LACS) lakossága 71,625 fő, melyből 23,092 a városban lakók száma.
A Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár.
A térség természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag, dohány, gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni azokat a pontokat, ahol magas minőségen, kedvező piaci potenciállal és árral tudna termelni, s ezzel párhuzamosan jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni.
A térség ipara elmaradott –a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges.
A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja.
A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, jelentős termálvíz bázissal.
Gyengeségként határozható meg a magas, – ezen belül is tartós, munkanélküliség, a munkaerő alacsony képzettsége és mobilitási képessége, a roma népesség magas aránya, – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenése. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége.
A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei a Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum, az Égerláp. A TTRM területén 77 ezer hektár különös védelem alatt álló Natura2000 terület található.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum.
A Hevesi Puszták Tájvédelmi körzet azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói, sarudi és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban.
A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelni, hogy a térség a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél–hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat, – egy hulladékkezelési projekt keretén belül, szomszédos megye égetőjében kívánják ártalmatlanítani, melynek feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra van szükség.
A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. A füzesabonyi kistérségben működik a 3. és 4. legnagyobb vállalkozás is, a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is. A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle.
A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről.
Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus ,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. Aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek, mivel a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya, ez az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek magas számának és nagyobb aktivitásának. Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sportegyesületek hallatnak magukról.
A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek.
A roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek, – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett, alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak.
Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten, – környezetvédelem, egészséges életmód, a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni.
|